Böcsőde, óvoda

Bölcsőde


Idén betölti a kisfiúnk a 2 évet, így a Gyed is eddig jár nekünk, ezután el kell gondolkozni hogy mi legyen.
Több opció is van. Jelenleg a gyerek 3 éves koráig jár a Gyes, így dönthetsz úgy, hogy még 1 évet otthon vagy vele, ha férjed olyan jól keres, hogy 1 fizetésből simán eléltek, ugyanis a Gyes összege nagyon alacsony, nem lehet belőle kijönni.
Vagy vissza tudsz menni dolgozni Gyes mellett napi 4 vagy 6 órában dolgozni, de akkor a napi felügyeletet meg kell oldanod gyereked számára.

1. Vannak az Önkormányzati Bölcsődék, ahova le tudod adni a jelentkezést.
Érdemes már év közben, év elején érdeklődni, mert sok helyen van előjelentkezés és így nagyobb az esélyed hogy felvegyék gyereked.

Május első hetében szokott lenni minden évben a beiratkozás/jelentkezés, ekkor ki kell töltened egy 1 oldalas adatlapot és 2 dokumentumot hoznod kell magaddal. Ezeket jó ha minél előbb beszerzed, szinte mindenhol kérik a jelentkezéshez. Az egyik az Apa munkáltatói igazolása, a másik az Anyuka munkahelyétől kapott szándéknyilatkozata, amiben az áll, hogy várnak vissza a munkahelyedre.
Ugyanis első sorban azokat veszik fel, akiknek vissza kell menniük dolgozni és ezt igazolniuk is kell, hogy van hova visszamenni.
Azt javaslom, már gyereked 1 éves kora után érdeklődj, mert a legtöbb helyen többszörös a túljelentkezés és le ne csússz fontos információkról, határidőről!
Sok Bölcsődének van hivatalos honlapja, keress rá ha már kinézted a hozzátok legközelebb esőt és olvasgasd, miket érdemes tudni róla, milyen a beszoktatás és hogyan történik, mi a napi rend, hogy már készíthesd gyereked rá...

2. Ha van nagyszülő, rokon, barát aki nyugdíjas vagy ráér napi pár órát felügyelni gyereked, ez is jó megoldás lehet.

3. Fogadhatsz bébiszittert is.

4. Vannak családias, otthoniasabb hangulatú ám drágább helyek is gyereked számára. Magánbölcsődék és Családi napközik, van választék és előnye hogy kisebb a férőhely, így nagyobb figyelem jut gyerekedre.

De itt van egy éppen aktuális cikk, ami segíthet:
Hova tegyem a picit?

Egy dolgot ne felejts el: Ha visszamész dolgozni, a munkáltatódnak ezt írásban is jelezned kell, legalább 30 max 60 napon belül!!!
És jó ha tudod, védelem alatt állsz a gyereked 3 éves koráig, tehát elvileg nem mondhatnak fel neked addig. De ez akkor nem véd, ha közös megegyezéssel jössz el, úgyhogy ezt csak akkor válaszd ha valóban el szeretnél jönni, különben ilyenkor nem véd a törvény, ne menj bele!



Bölcsőde


Én erről tudok írni neked, mert ezt választottuk, mint opció.

Amikor 1 éves elmúlt, már akkor bementem érdeklődni, mert tudtam többszörös a túljelentkezés és jól is tettem. Ez volt Januárban.
Rögtön kaptam kitölteni való papírokat, ugyanis már előre le lehet adni és ez előnyt is jelenthet, jobbak az esélyek arra hogy felvegyék.
És úgy vettem észre, fontos hogy lássa a Bölcsőde Vezető hogy kik jelentkeznek, minél többször találkozol vele, annál jobban megismer és így nagy eséllyel be is választ a felvettek közé, mert Ő dönti el kik lesznek az új felvett gyerekek, mikor itt az ideje.
Tehát azt javaslom, ha kinézted melyik van a legközelebb Hozzátok vagy melyik a legszimpibb hely,
akkor igyekezz jó kapcsolatot kialakítani és érdeklődni már időben! Akár már 1 éves kora körül, ha majd csak 2 éves kora után is íratnád be.
Itthon ki is töltöttük a jelentkezési lapot, leadtuk vele együtt a szándéknyilatkozatom a munkahelyemtől és az apuka munkáltatói igazolását.

Mikor volt nyílt nap Áprilisban, mi elmentünk arra is.
Érdemes volt, rengeteg hasznos info elhangzott, bármit meg tudtam kérdezni és megmutattak mindent.
És kaptam még kitöltendő papírt, úgyhogy nagyon is hasznos volt elmenni, mert különben máshogy nem jutottam volna hozzá és a jelentkezéskor ezt is le kellett már adni.

Aztán Májusban egy megerősítés erejéig a jelentkezési időszakban beugrottam, a kitöltött másik papírt is leadtam és minden leadva, vártuk az eredményt.

Június közepén levél érkezett a Bölcsődétől, amiben az állt, hogy fiamat felvették (nagy örömünkre) és hogy a legelső szülői megbeszélés mikor lesz és feltétlen ott kell lenni.

Június végén ez meg is történt, a beíratáshoz szükséges további papírokat megkaptam, pl. az orvossal és védőnővel kitöltendő papírokat, az önkormányzatnak leadandó papírokat (Bölcsi adja le, nem neked kell oda is menned) melyhez csatolni kell jövedelem igazolást mindkettőnknek és listát is kaptunk, hogy miket kell bevinni, milyen füzetben kell leírni gyerekem tulajdonságait, mindent amit róla tudni érdemes, stb.
Fél-1 órás volt ez a megbeszélés, a legapróbb részeltekig minden tudnivalóval.
Találkoztunk a Nevelőkkel is, akik vigyáznak majd Fiamra, velük is elbeszélgettem, elmesélték a napi rendet, szokásokat, nagyon szimpatikus megnyugtató hely számomra.
Megbeszéltük mikortól jönne Fiam a beszoktatás miatt, ami legalább 2 hétig eltart, de így fokozatosan be tudjuk szoktatni az új közösségbe és így annyira nem lesz számára nehéz, legalábbis remélem.
És 2 hetente szoktatnak be új gyereket, tehát fel van osztva, meg van beszélve ki mikortól tud jönni. Az első hétben mellette leszek végig, vele együtt csinálok mindent, aztán ezt a Nevelők megfigyelik, megtanulják és ők ugyanígy igyekeznek vele kapcsolatot kialakítani. A következő hétben pedig egyre több időre megpróbálom a Nevelőkkel hagyni, hogy boldogul egyedül.

Tehát minden a helyén, a legelső napra már az orvos által kitöltött papírokkal, bentre való váltó ruhákkal és tisztálkodó szerekkel, ebéd befizetéssel kezdünk majd a Bölcsiben, hát izgatottan várom is és tartok is tőle hogy mit szól Hozzá Alex, de majd kiderül.

Egyelőre ennyit tudok írni, később még folytatom a Beszoktatás részleteivel.


Első 2 hét

Első napon (amit előre megbeszéltünk, egyeztettünk) 10-re mentünk és csak 1 órát voltunk bent. Azaz kint, mert az udvaron töltöttük az időt, éppen kellemes őszi idő volt.
Nagyon fura volt, nyomasztó is egyben látni, ahogy más gyerekek sírnak napközben és keresik az Anyjukat. Amikor arra gondoltam, hogy Fiam ugyanígy fog keresni és hiányolni néhány nap után, én is majdnem elbőgtem magam. Az első héten végig nagyon rossz kedvem volt, annak ellenére hogy Fiam ahogy egyre jobban megismerte a terepet, játékokat, többieket és a nevelőjét, egyre inkább meg is szerette és már boldogan mondta, hogy megyünk a Bölcsibe.
Aztán láttam, hogy a többi Anyuka aki hasonlóan épp beszoktatja a gyerekét, ugyanolyan letört, szomorú és nyomasztó, aggasztó hangulatban van, mint én, és akkor értettem meg, ez a gyereknek iszonyat nehéz, de a szülőnek még inkább. Az elszakadás...hát nem könnyű. Hiába gondoltam másképp amíg el nem kezdtük.
Viszont rengeteg előnye is van, amit látok azóta: van saját korosztály, társasága akikkel játszhat, barátkozhat, új világ nyílik meg előtte, új játékokkal, új napi renddel. Már az első héten olyan dolgokat tanult másoktól és a nevelőktől amire én eddig sose tudtam rávenni és könnyen, egyszerűen, mert ő ezt látja bent és mindenki ezt csinálja, pl. leülni az asztalhoz és úgy enni. Nekem sose csinálta, mióta elkezdte a Bölcsit, fél órát is el üldögél az asztal mellett és addig nem játszik semmivel.

Visszatérve, amikor az 1 óra eltelt, gyorsan a vezetőnél befizettem 2 hónapra előre az étkezési díjat, napi 480 Ft körül jön ki. A tisztasági csomagot és kinti/benti ruhák, váltó ruhák és cipőket megbeszéltem pontosan mit szoktak viselni, mert más szempontok vannak mint itthon, más a hőmérséklet, stb.
Aztán másnap óriási szatyrokkal bevittük, már 9-re a tisztasági csomagot (pelenka, törlőkendő, 2 cs papírzsepi, 50 darabos nagy szalvéta, wc papír 2 guriga, popsikrém, kézmosó 500ml és ez 1 havi csomag, persze a pelenka, krém és törlőkendő ahogy fogy, úgy kell pótolni) és a ruhákat, kintre overált találtam ki ha hideg van, így tuti nem fázik majd meg, sapka, 2 db csere nadrág, 2 db póló, 2 db pulcsi, 2 pár zokni, mellény, kabát, ezek mind bentre amiket nem baj ha összepiszkol, saraz, játszani jók. És benti cipő szandál.
11ig voltunk a második napon.

A harmadik napon már 3 órát voltunk ott, megkóstolta a tízórait, ami gyümilé. Pohárból isznak a gyerekek, Alex is hamar átszokott így a pohárra napok alatt, egész ügyesen iszik belőle.
Nekem ez se ment Bölcsi előtt, játszott vele, de bent mindent máshogy fogad és látja a többieket hogy ők miket csinálnak és hogyan és eltanul mindent.

Negyedik napon már bent reggelizett, semmi gond nem volt, ugyanazt eszik mint itthon szokott.
Nagy szerencsém hogy a Bölcsi napirendje a mienkhez, amit kezdettől fogva kialakítottunk, szinte percre pontosan egyezik. Így hogy mikor alszik, mikor eszik, neki nem kellett átállnia és változtatni ezen, nagyon megkönnyíti ezt.
A bölcsibe a napi rend:
8:00 reggeli
9:30 tízórai
10:00-11:00 udvar ha jó az idő
11:30 ebéd
12:00-15:00 alvás
15:15 uzsonna

És ugyanezt szokta meg itthon is előtte, úgyhogy ezzel nem volt gond.
A negyedik napon viszont már 1 órára, az ötödik napon már 2 órára ki kellett mennem, na az nehéz volt.
Fokozatosan ahogy egyre jobban megszokta a közösséget, elfogadta a nevelő nőjét, mint gondozót, hogy ő eteti, itatja, teszi tisztába, stb. úgy ahogyan bírja, egyre több időre de fokozatosan kiküldenek.
A hatodik napon már 3 órára kellett kimennem, addig leültem a váróban és a többi anyukával izgultam és füleltem, hogy nem e sír.
De egész jól bírta, nem igazán sírt, néha rákérdezett hol vagyok, de mondták neki, hogy dolgom van, majd jövök érte, elfogadta és eljátszott. Az ebéd annyira ízlett neki bent, hogy több adagot is evett, nagyon ízlik neki bent minden, így ezzel sincs gond hogy nem eszik mert más a koszt.

Aztán jött volna már az hogy nem csak 8tól délig van bent egyedül, hanem bent is kéne már aludnia. Na ez az ami még nem az igazi. Bent nem hajlandó még elaludni, egyszer sikerült eddig, azt is azért, mert beteg lett aznap. Illetve mielőtt kijött rajta a betegség, nagyon nyűgös volt már bent is egész nap, sokat sírt, utána otthon is mikor hazahoztam, a rossz közérzet és a betegség amit elkapott amiatt volt ilyen.
Úgyhogy most éppen beszokott, de már 2 hetet itthon is kell töltenie, megszakítva a beszoktatást, mert középfül gyulladása lett.
Vitamint adok neki, hátha segít, de tudom és számolok is ezzel, hogy sokat lesz várhatóan beteg az új közösség miatt.

A rossz alvása kezdettől fogva megvan, sajnos ahhoz szoktattuk és úgy alszik el mindig, hogy be van húzva minden függöny, sötét van és a szobában egyedül szeret elaludni, így a szobájában hagyjuk, ki küld minket. A Bölcsiben pedig világos van, jó időben az udvaron altatják a gyerekeket, ott ülnek mellettük, sorban vannak az ágyak egymás mellett, szóval semmiben sem hasonlít az eddig megszokott altatáshoz.
Ezért eddig ez jelenti igazán a nehézséget, de szereti és tetszik neki, mert mindig mondja, hogy menjünk már a bölcsibe, várja.

Nemsoká jövök a folytatással...:)